a bukás

RKC képzés Budapest 2008. okt.

nos, túl vagyunk ugye a képzésen... és eltelt már annyi idő, hogy kimondjam...
persze nem igazi meglepetés, hogy a snatch teszt nem lett meg... mit meséljek még?

day 1.
csütörtökről péntekre bizony szemhunyásnyit sem bírtam aludni (egyébként másfél órát igen), sőt a gyomrom is 'rakoncátlankodott' (nem beszélve arról, hogy jó eséllyel elviselhetetlen voltam...)
kezdtük egy kis teszttel, ahol a kézcsere és a befejezés is az izzadtságtól csúszós fogás okán esett meg (bizony még az előzőleg beállított PR sem lett meg - 47-tel zártam... ), mivel sem magnéziát, sem hintőport nem használok otthon, nem gondoltam, hogy változtatnom kéne, az ismeretlen súly (más kivitelű - szerintem jobb - az elit széria) elég szokatlanná tette a dolgot így is (nagy meglepetésemre többek, akik otthon teljesítették a tesztet, itt nem hozták az eredményt...)
ki a szabadba (izzasztó idő volt), és megtanultunk 3 alaptechnikát... de tényleg, rengeteg minden szorult javításra... kiderült, hogy simán túlterhelem a derekam (nincs mit csodálkozni, hogy szétment...) a napot zárta egy kis smr - nagyot nevettem Mathias vöröslő fején, amikor rájött, ez is fáj nagyon...

day 2.
meglepő módon továbbra sem tudtam aludni, pedig fáradt voltam már... a snatch teszt ismétléshez beálltam a sorba, de mivel balra a harmadik ismétlésnél beleszúrt a tenyerembe a fájdalom, a hivatalos kisérletről lemondtam... Gabi kedvesen megkérdezte Brett-et, be lehet-e kötni a tenyerem, de a szabály az szabály, a teszthez nem... megint volt 3 technika...
és a nap fénypontja, a VO2max edzés, 15/15-ös, 30 kör 7, 8, ill. 9-es sorozatokkal...
majdnem 12-essel álltam neki, de szerencsére Béla kolléga szólt, hogy ne nevettessük ki magunkat... nem tettük... részemről ment a 7, a 8, aztán visszaestem 7-re... szóval megtanultunk snatch-elni is... este meg egy kis közös vacsi a Lancelot-ban... sajnos korán indulnom kellett...
(otthon még rászántam az időt egy kis hengerezésre...)

day 3.
el tudtam aludni, de a felkelés most először gondot okozott (6 am.)... nekimentem a tesztnek, és az új ismeretekkel felvértezve jobban is ment sokkal, sajnos megpróbáltam fent kinyitni a tenyerem, amit nem szoktam, ki is fordult a kezemből a súly (nem tudnám direkt megismételni), vissza tudtam szedni lefelé gond nélkül, és folytatni is tudtam, de így tizenegynéhánynál Gabi leállította a dolgot... Brett azt mondta fussak neki még egyszer, pl. ebéd előtt... innentől bekötött kézzel dolgoztam tovább, ami főleg a teszteket jelenti... (technikák tökéletes bemutatása - ok, tanítás - ok)
hosszas gondolkodás után nem kockáztattam még egy tesztet - ha sikerül örülünk, ha nem, megismételhetem, viszont biztos, hogy a tenyerem szétmegy... túl nagy rizikó...
az okításra egy olyan srácot kaptam, aki már elég biztos volt az alapgyakorlatokban, ez jó volt, mert néhány korrekciós gyakorlat elég volt neki... és rossz, mert a rögzült hibáit - TGU lábmunka fel és le - nagyon nehezen vetkőzte le... maradt még egy grad workuot, néhány fotó, és irány haza...
a nap történetéhez tartozik még, hogy hat körülre teljesen eléheztem, szédelgés stb., be kellett nyomnom pár szelet pizzát, meg egy kólát hazafelé hogy életben maradjak...
lett hólyag a bal tenyeremen a nap végére, de nem vérzett úgy be, mint gondoltam...

hát ennyi

tényleg komolyan ajánlom mindenkinek, hogy vegyen szépen részt egy ilyen hétvégén, megéri...

és ha megteszed:
- ne vállalj be két órás utazást a helyszínre, (reggel hatkor nem vidám dolog felkelni ilyenkor, és tényleg feleslegesen nehezíted meg a dolgod)
- tegyél meg mindent a snatch teszt sikeréért, (az egyébként szerintem sikeres részvételem egy kicsit kudarcnak élem így meg)
- hallgass pl. Ricsi RKC-ra, és tankolj fel energiazseléből, izotóniás italból (hasznos, még ha a többi résztvevő furcsán néz is rád, hogy nem vetkőzted le még a fogkrémevés szokását)
- szedj multivitamint, de ne vállalj be ismeretlen 'táplálékkiegészítőt' (jó, ez már szubjektív dolog, de szerintem nem a kísérletezés ideje ez, amit nem használsz egyébként, nem lesz jó most se...)
- ne hagyd ki a lehetőséget, hogy olyan nagyszerű emberekkel ismerkedj meg, mint Andrea és Brett (vagy Lakatos Péter, esetleg Pavel)

és akkor szeretném még megköszönni a lehetőséget:
J-nek hogy támogatott, amikor kellett (így vagy úgy)
az RKC-knak, akik okítottak - Götz Andristól - Adri&Ricsiig bezárólag
L Péternek, hogy elhozta itthonra a rendszert
az összes szervezőnek, asszisztensnek, hogy alánk rakták a dolgokat...
résztvevő felebarátimnak (kiemelten Bélának, és Ferinek - különösen a fuvarokért)
és ugye azoknak akik olvasgatnak, és mutatják, hogy a rendszer jó...

üdv.