A minap szóba került az egyik pajtásommal folytatott beszélgetésben, különböző edzésmódszerek, eszközök összehasonlítása kapcsán, hogy aki kezdőként belép hozzánk az edzőterembe milyen bánásmódot érdemel.
Az ő álláspontja az volt, hogy az adott eszközzel (Clubbell), a helyes progresszió megválasztásával kezdhet edzésbe az illető, míg én azt mondtam, a legenyhébb elérhető, de még hasznos szinten kell kezdeni, legyen ez bármi - de esélyes, hogy ez nem a jó mozgáskoordinációt igénylő buzogány lesz.
Drasztikusan nem változott az álláspontom, csak annyit tennék hozzá, hogy természetesen bármilyen típusú mozgásba bármikor bele lehet vágni. Olimpiai súlyemelés 40, 50, 60 évesen, simán!
A kulcs a helyes lépések megválasztása lesz. De ha az adott sportban érzed jól magad, ne hagyd magad lebeszélni róla.
Nem az életkor hanem az esetleges erő és mobilitási hiányosságok lesznek a fejlődés gátjai. Ezeket kell felmérned és megcéloznod. Természetesen van kapcsolat az előzők között, de a kiindulóponton nem tudsz változtatni. Csak a kijelölt irányon.
Ha pedig megnézel egy az élsporttól visszavonult, húszas évei végén járó atlétát, könnyen lehet, hogy te jobb karban vagy. Hisz ott nem az egészség volt a cél.
Szóval ha vonz a mozgás vágj bele! Persze arra figyelj, hogy az első órán mérik-e az 1RPt. Ha igen, persze nagy a baj!
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése