Kevésbé fodrozódó vizekre evezve egy amolyan selfblogos bejegyzés a mai gyúrásról - ne felejtsük honnan indult, mire szolgál ez a blog! :)
Név nélküli - sőt, legyen a fedőneve stílusosan Arnold - kispajtásom Brutal Challenge felkészülésében elérkeztünk egy tesztponthoz, tehát ma megrendeztük a mi kis két és fél órás mini maratonunkat. A teljes hatás kedvéért patakokban folyt a forró kék vér (Hot Blood) és görbültek a hátak is rendesen.
Kaland - Játék - Koksz
Pain and Gain... Wolverine...
Az előbbit bármily ígéretes volt is, alig bírtam végignézni.. utóbbi pedig a gyenge kritikák mellett tetszett nekem, de filmes blogot még nem írok. Nem véletlenül.
Szóval fellángolt a találgatás, ki mennyit és hogyan? Kell-e a 'roid ehhez az eredményhez vagy megy "tisztán"? Ez különösebben nem érdekes - szerintem.
Az előbbit bármily ígéretes volt is, alig bírtam végignézni.. utóbbi pedig a gyenge kritikák mellett tetszett nekem, de filmes blogot még nem írok. Nem véletlenül.
Szóval fellángolt a találgatás, ki mennyit és hogyan? Kell-e a 'roid ehhez az eredményhez vagy megy "tisztán"? Ez különösebben nem érdekes - szerintem.
Olvasói felelősség
Az a jó ezekben a napokban, hogy bárki leírhat bármit. Mindenkinek megvan a lehetősége, hogy hallassa a hangját. És ez így van rendjén.
Így persze a jó információk kiszűrése fontos készséggé válik. A magam részéről ha kilóg a marketing lába, vagy előfordul a "fánkzabálás" szófordulat a szövegben, az egyébként jó tartalommal rendelkező forrásokat sem keresem újra.
Persze érdemes lenne visszaolvasnom akár ezt a blogot, mennyi mindent gondolok már másként, mit tartanék most tárgyi hibának? Meg hát az íráshoz sem értek, gondolatokat közölni is nehéz. Ha éppen gondolkodik egyáltalán az ember.
De a fentiek tükrében keveset olvasok.
Hallani a hangom jobban szeretem. Vagy azzal is jár felelősség?
Így persze a jó információk kiszűrése fontos készséggé válik. A magam részéről ha kilóg a marketing lába, vagy előfordul a "fánkzabálás" szófordulat a szövegben, az egyébként jó tartalommal rendelkező forrásokat sem keresem újra.
Persze érdemes lenne visszaolvasnom akár ezt a blogot, mennyi mindent gondolok már másként, mit tartanék most tárgyi hibának? Meg hát az íráshoz sem értek, gondolatokat közölni is nehéz. Ha éppen gondolkodik egyáltalán az ember.
De a fentiek tükrében keveset olvasok.
Hallani a hangom jobban szeretem. Vagy azzal is jár felelősség?
Erő és mobilitás
Régóta érlelődik bennem egy hitvallás jellegű bejegyzés.
Ennek közvetlen kiváltó oka az a néhány értetlen tekintet, amelyet a teremnyitási előadás után kaptam, amikor azt mondtam nem vagyok elég erős és mobil. (Egyébként annak kapcsán, hogy súlyemelő szemináriumra mentem másnap a HIITsbe - ezt is ajánlom mindenkinek, nagyon jó!)
Aztán a most hétvégi PM oktatói képzés végén a kötetlen beszélgetés során hosszan magyaráztam a fáradságtól ellenállni képtelen résztvevőknek, hogy az erő a legfontosabb.
Persze mostanra leesett nekem is, hogy FB ismerőseim több mint felének munkájaként a StrongFirst rendszerét jelöli meg. Szóval magvas gondolataim rendkívül eredetiek és egyediek is. :)
Így inkább egy coming out: nem vagyok képes a testsúlyom felével katonai nyomás, török felállás vagy bent press végrehajtására. Nem tudom a testsúlyom kétszeresét elemelni vagy egy és negyed részével fekvenyomni. Nagy súllyal pistolt vagy húzódzkodást végezni.
A fentiek egy részét csúcsteljesítményként persze egyszer vagy kétszer elértem már, míg másokhoz tudom az utat ami elvezet. Viszont amíg ezek nem az alap erőszintemet jelentik minek dolgoznék máson?
Leszámítva persze a mobilitást, esetemben lábemelést, hiszen az erőt a mozgás hozza létre, mozgékonyság nélkül pedig az nehéz.
Tehát hiába értem el tavasztól mostanra azt a pontot, ahol könnyű lenne egy új, fényesebb eszközt megragadni és fejlődni abban ("plató"), marad a barbell. Jó ideig biztosan.
Pacsi.
Ennek közvetlen kiváltó oka az a néhány értetlen tekintet, amelyet a teremnyitási előadás után kaptam, amikor azt mondtam nem vagyok elég erős és mobil. (Egyébként annak kapcsán, hogy súlyemelő szemináriumra mentem másnap a HIITsbe - ezt is ajánlom mindenkinek, nagyon jó!)
Aztán a most hétvégi PM oktatói képzés végén a kötetlen beszélgetés során hosszan magyaráztam a fáradságtól ellenállni képtelen résztvevőknek, hogy az erő a legfontosabb.
Persze mostanra leesett nekem is, hogy FB ismerőseim több mint felének munkájaként a StrongFirst rendszerét jelöli meg. Szóval magvas gondolataim rendkívül eredetiek és egyediek is. :)
Így inkább egy coming out: nem vagyok képes a testsúlyom felével katonai nyomás, török felállás vagy bent press végrehajtására. Nem tudom a testsúlyom kétszeresét elemelni vagy egy és negyed részével fekvenyomni. Nagy súllyal pistolt vagy húzódzkodást végezni.
A fentiek egy részét csúcsteljesítményként persze egyszer vagy kétszer elértem már, míg másokhoz tudom az utat ami elvezet. Viszont amíg ezek nem az alap erőszintemet jelentik minek dolgoznék máson?
Leszámítva persze a mobilitást, esetemben lábemelést, hiszen az erőt a mozgás hozza létre, mozgékonyság nélkül pedig az nehéz.
Tehát hiába értem el tavasztól mostanra azt a pontot, ahol könnyű lenne egy új, fényesebb eszközt megragadni és fejlődni abban ("plató"), marad a barbell. Jó ideig biztosan.
Pacsi.
Feliratkozás:
Bejegyzések (Atom)